Méhek

Az ember már régóta ismeri és használja a propoliszt. Az ókori Egyiptomban a papok a propoliszt használták a mumifikáláshoz. Az ókori görögök és a rómaiak is sebek és vágások gyógyítására használták, az inkák lázas fertőzések gyógyításakot vették hasznát. Tulajdonképpen mi pontosan a propolisz, honnan gyűjtik a méhek és mire használják?

   Korábbi írásunkban részleteztük, hogy a méhviasz a méhek vára, bölcsője és éléskamrája, amit elképesztő mérnöki pontossággal építenek a saját maguk által termelt méhviaszból. A folytatásban megnézzük, hogy milyen korú méhek miként termelik a méhviaszt, hogyan dolgozzák meg és építik be.

 

"Szokatlan ez a város. 50 emeletes paloták közti függőleges utcákból közvetlenül nyílnak a dolgozók bölcsői, közelükben virágporraktárak sorakoznak, azok alatt méz látható. Az emeletek száma lenyűgöző. Szülőotthon a  raktárak alatt. Víztartály a legfelső emeleten. Lift sehol. Az utcákban nyűzsgő méháradat. Mindenki tudja, melyik utcában, hányadik emeleten gyűlik a virágpor, hol kell leadni a nektárt, merre tartózkodik éppen az anya. Köpcös herék tolakodnak éppen a dolgozók között. Hangtalanul, megállás nélkül zajlik az élet, mindenki ismeri a feladatát."
 

  Számtalanszor hallottuk már, Einstein megmondta, ha a méhek kipusztulnak, kb. négy éven belül az emberiség is. Ennek oka, hogy a méhek és a többi megporzó rovar nagyon fontos feladatot látnak el, amikor virágról virágra járnak. Ők ilyenkor nem csak nektárt és virágport gyűjtenek, hog ellássák a méhcsaládot, hanem a rovarmegporzást igénylő virágok megtermékenyítésében is részt vesznek. Ha ezt a munkát ők nem látnák el számos élelmiszertől megfosztanák az emberiséget, ami végül az egyhangú táplálkozáshoz vezetne.  Vagy nekünk kellene begyűjtenünk a virágport és azzal beporozni a virágokat, ahogy azt Kína egyes tartományaiban is teszik. Lásd Méhek világa c. film. 

  A méhek a tárgyak alakját érzékelik, nem látnak élesen (de amikor úgy dönt, hogy Téged megszúr (és nem csíp), akkor még véletlenül sem téveszt célt ).