A méhcsalád vára, bölcsője és éléskamrája: a méhviasz
A viaszváros építése
A viaszból épített függőleges lépek, a szimmetrikus elrendezésű, hatszögű gúlába csúcsosodó sejtek a méhcsalád vára, bölcsője és éléskamrája. Egy raj, amikor új lakást keres és egy fa odvát nézi ki jövendő otthonának, ott legelőször lépet épít. A család fennmaradásának - az anya után - ez a legfontosabb feltétele. Azért kell a lép, hogy legyen hely, ahová az anya lerakhassa petéit, hely az élelem tárolására, amellyel átvészelhetik a legkeményebb telet is. Egy raj új helyen órák alatt képes 2-3 dm2 felületű lépet építeni. Előfordul, hogy még építik a lépet, amikor az anya már bepetézi; a felső sejtekebe mézet raktároznak, a petés sejtek mellé virágpor kerül.A viaszváros lenyűgőző lépei
A méhek által épített lép tökéletes alkotás. Az anyag és a konstrukció összhangja, az építés nagy pontossága bámulatra méltó. A sejteket alkotó viaszlapok vastagsága, élei, szögei, a lépek távolsága, az anyag gazdaságos felhasználása már régen magára vonta a tudósok figyelmét, akik csodálattal tanulmányozzák a méhek szinte mérnöki pontosságú tevékenységét. ...
Ebbe az űrtartalomba fér a legtöbb méz, ugyanakkor ennek a felépítéséhez kell a legkevesebb viasz.
A méh a sejteket közös alapra, szorosan egymás mellé építi. Így sok sejt aránylag kis helyen elfér, és a család könnyebben tudja melegen tartani a fészket. Az elválasztó lépgerinc és a sejtek falai 0,12 mm vékonyak. A sejtek alakja hatszögű hasáb. Mindegyik alapját 3 rombusz alkotja, amelynek hajlásszöge a sejt falához viszonyítva megfelel a rombusz hegyesebb szögének. Ez a szög az építményben azt jelenti, hogy így a hatszöget alkotó lapok közül mindegyik sejt a lehető legnagyobb mennyiségű mézet képes befogadni, ugynakkor a sejtfalak kiépítéséhez a lehető legkevesebb viasz szükséges.
A hatsz
ög alak a sejteknek igen nagy szilárdságot kölcsönöz, és olyan merevítő rendszert alkot, amilyennel az építészetben máshol nem találkoztunk. Az alapvető különbség az, hogy míg az emberi építkezés alulról fölfelé történik, a méhek a viaszfüggönyt minden esetben fenn rögzítik. Igen ritkán fordul elő, hogy a méh alulról fölfelé építsen, akár csak egy kis áthidalást is. A sejtek szabályos rendje mindig lefelé ismétlődik, és rombusz alakú alapja a lép másik oldalán megfelel 3 sejt fenekének úgy, hogy a sejt 6 lapja a lép másik oldalán 3 sejttel érintkezk.
Ez a fűggőleges lecsüngő szerkezet - méreteit és anyagát tekintve - hatalmas teherbírású. A felhasznált viasznál 40-szer nagyobb sulyú méz befogadását teszi lehetővé, ugyanakkor alakváltozás nélkül elbírja több ezer álca és báb, valamint méh súlyát, amelyek a fiasítás táplálására és melegen tartására a lépen tartozkodnak.
A hatsz
ög alak a sejteknek igen nagy szilárdságot kölcsönöz, és olyan merevítő rendszert alkot, amilyennel az építészetben máshol nem találkoztunk. Az alapvető különbség az, hogy míg az emberi építkezés alulról fölfelé történik, a méhek a viaszfüggönyt minden esetben fenn rögzítik. Igen ritkán fordul elő, hogy a méh alulról fölfelé építsen, akár csak egy kis áthidalást is. A sejtek szabályos rendje mindig lefelé ismétlődik, és rombusz alakú alapja a lép másik oldalán megfelel 3 sejt fenekének úgy, hogy a sejt 6 lapja a lép másik oldalán 3 sejttel érintkezk. Ez a fűggőleges lecsüngő szerkezet - méreteit és anyagát tekintve - hatalmas teherbírású. A felhasznált viasznál 40-szer nagyobb sulyú méz befogadását teszi lehetővé, ugyanakkor alakváltozás nélkül elbírja több ezer álca és báb, valamint méh súlyát, amelyek a fiasítás táplálására és melegen tartására a lépen tartozkodnak.
Forrás: Józsa György Viaszváros című könyve