A méhcsalád vára, bölcsője, éléskamrája: a méhviasz 2.

Hogyan készül a méhviasz?

  A viasz, amiből a méhek a lépeket építik, a méhek anyagcsereterméke. A sok fiasítást nevelő családban bőséges virágpor- és nektárhordáskor a fiatal méhek szervezete viaszt termel. A méh viasztermelő képessége 12-18 napos korában éri el legmagasabb fokát; a viasztermelő mirigyek ilyenkor a legfejlettebbek. Ez az időszak egybe esik azzal, amikor a méhek még nem gyűjtenek, kaptárszolgálatosok, s feladatuk a gyűjtők által hozott nektár átvétele, feldolgozása, raktározása, ugyanakkor a fiasítás, az álcák etetése, gondozása. A viasztermelés ebben a korban annyira természetes folyamat, hogy a méh akkor is termel viaszt, ha azt nem tudja beépíteni. Ilyenkor a potroha alsó részén lévő viaszmirigyak által termelt viaszpikkelyeket elhullajtja. A kaptárban az üres lépkeretek elhelyezésével tehát az ember lehetőséget ad a méheknek arra, hogy a termelt viaszpikkelyeiket ne szórják el, hanem abból lépeket építsenek.
  1 kg, kb. 10.000 fiatal méh 26.000 álca etetésével egyidejűleg 0,5 kg viaszt tud termeli, ami minden viasztermelő méh testsúlyának felével egyenlő. Egy év alatt egy méhcsalád kb. 150.000 méhet nevel fel, tehát egy év alatt megközelítőleg 6 kg viaszt tudna termelni. Hogy ez mekkora munka, arra jellemző az alábbi adat: 1 db viaszpikkely súlya 0,25 mg, 1 kg viasz előállításához 4 millió viaszpikkely szükséges.
  A viasztermelés a méhektől sokkal nagyobb megerőltetést kíván, mint amilyet pl. a nektár átalakítása mézzé. A viaszmirigy működésének megindításához a méheknek jelentősen emelni kell testhőmérsékletüket.
  A méhek a lép építésekor kúp alakú fürtbe tömörülnek. Ez a fürt több rétegből áll, s szerepe a viasztermeléshez szükséges 33-34 fokos hőmérséklet létrehozása és fenntartása mellett egy olyan laza szerkezetű függöny kialakítása, amelyben az építőmunkások szabadon mozoghatnak. Az építőfürt külső héján gyakran vannak öreg méhek, sőt herék is, amelyek testmelegükkel járulnak hozzá az építéshez. A lépépítés sok méh közös munkája. ... 80 méhnél kevesebb méh nem épít szabályos lépet.
 
A lépet 4 szakaszban építik:
  • a méh potrohán lévő viaszmirigyek között levő viaszlemezkét hátsó lábának keféjével felnyársalja, leszedi a hasáról;
  • rágójával átalakítja,
  • az építményhez illeszti, majd rögzíti,
  • aztán rágótövi mirigyének váladékával oldja, ragasztja, elsimítja és kifényesíti. Az oldószer gyorsan elpárolog, a viaszpikkely megszilárdul.
A méhek a lépek készítésekor két dologban következetesek:
  • a lépeket függőlegesre és
  • azok alapjait párhuzamosra építik.
A függőleges irányt, a nehézségi erőt a méhek csápjaikon lévő szőrök segítségével érzékelik.  ...
Marx A tőke című munkájában a mérnöki munkával összehasonlítva azt írja, hogy a méh a viaszsejtek építésekor jobb mérnöknek bizonyul, mint sok mérnök maga.
 

A kaptár egészsége, tisztasága 

Önkéntelenül felmerül a kérdés, hogy egy ilyen 40-80 ezer "lakost" számláló városban hogyan van megoldva az "egészségügyi ellátás". ... A lépeket tartó keretlécek a kaptárban a különleges méhszuroktól - a propolisztól - fényesek, amelyeknek a kaptárlakók egészségének fenntartásában nagy a jelentősége. 
A propolisz igen erős fertőtlenítő hatású anyag. A mikroorganizmusokat, pl. a vérhas és a tuberkolózis stb. kórokozóit, de még a spórákat is 24 órán belül elpusztítja. A méhek ezt az anyagot a kaptár hézagainak betömésére, a lépeknél a kikelt fiasítás helyének a kifényesítésére, fertőtlenítésére használják, valamint a kaptárba betört ellenség: egér, halálfejes lepke hullájának rothadását, mikroorganizmusok által okozott felbomlását akadályozzák meg vele. A propolisz baktériumölő tulajdonsága a benne lévő illóolajoknak, növényi gyantákak és a méhek által belekevert más anyagoknak köszönhető.