Méz, méz, méz

A méz gyógyító hatását tükrözi az apiterápia elnevezés, amely ma már a méhek által készített és gyűjtött termékek összességét foglalja magába. Ezek: méz, virágpor, lépesméz, viasz, propolisz, méhpempő, méhkenyér és méhméreg. A méhészeti termékek - méz virágpor, méhpempő, méhviasz, propolisz, méhméreg - tartalmazzák azokat az aktív hatóanyagokat, amelyek az emberi szervezet működésében kialakult egyensúlyi zavarok helyreállítását képesek biztosítani.

 

A méz a virágok nektárjának, növényi nedveknek a méhek által átalakított terméke. Mai ismereteink alapján tudjuk, hogy a méz közel 70 féle gyógy- és fiziológiai hatással bír. A méz szénhidrátforrás mely gazdag tápanyagokban, tartalmaz vitaminokat, szerves savakat, illóolajokat és fontos enzimeket. Van benne 1 - 1,5 % (18) aminosav, fehérjék és egyéb bioaktív anyagok. 

 

 

A méz jótékony hatása

• szívbetegségek (szívgyengeség),
• keringési zavarok,
• máj-epe megbetegedések, májelégtelenség,
• gyomorhurut, nyombélhurut, krónikus fertőző bélpanaszok,
• orrüreg-, homloküreg gyulladás,
• gége-, légcső-, hörghurut-, torokfájás,
• kezdődő diabétesznél (1 teáskanál akácméz megfelelő étrend mellett),
• endokrin mirigybántalmak (agyalap, mellékvesekéreg, mellékpajzsmirigy elégtelenség),
• nőgyógyászati bántalmak (sérülések, gombás fertőzések),
• elme és idegbetegségek (fizikai, lelki levertség, pszichikai fáradtság),
• ideggyengeség, alvászavar,
• sebek (égés, fagyás, vérző sebek), égési sérülések,
• influenza (csökkenti a lázat).

A méz pozitív eredménnyel alkalmazható:

• bőrfekélynél (visszér, ekcéma),
• vesebetegségeknél szabályozza a veseműködést,
• gyorsítja a Ca beépülését csontritkulásnál,
• szembetegségeknél (kötőhártya-, szivárványhártya-gyulladás),
• fokozza a fizikai ellenálló képességet, növeli a szellemi kapacitást,
• rendszeres fogyasztása serkenti a szervezet endorfin termelését.

A méz alkalmazásának negatív hatásai:

• cukorbetegségeknél (szükséges előzetes vér- és vizeletcukor vizsgálat),
• pajzsmirigytúltengésnél előrehaladott állapotban,
• agyalapi mirigy túlműködésénél,
• mellékvesekéreg túlműködésénél,
• nemi mirigyek túlműködésénél,
• mellékpajzsmirigy túltengésnél,
• idegbetegségeknél (súlyos delírium, melankólia),
• allergiánál (túlérzékenység, gyomorsavtúltengés).

 

A méz szénhidráttartalma 81,3 %, főként szőlőcukorból és gyümölcscukorból tevődik össze.
A szőlőcukor könnyen emészthető, gyorsan felszívódó cukor, mely gyorsan termel energiát. Átalakulása egy lépcsőben megy végbe, nem terhelve a májat és a hasnyálmirigyet. A magasabb szőlőcukor tartalmú mézek azonban hajlamosak az ikrásodásra. Sajnos a közhiedelem tévesen hamisítottnak tartja a megikrásodott mézet, pedig ezen könnyen segíthetünk. 40°C-os vízfürdőben tartva a méz fokozatosan visszanyeri eredeti konzisztenciáját, benne feloldódnak a szőlőcukor kristályok. Bár az ilyen összeállt méz biológiailag egyenértékű a folyékony mézzel, hajlamosak a kereskedők a méz felmelegítésére, amely ha túl melegre sikerül, tönkreteszi a méz enzimanyagát, így az ilyen méz már elveszti élő, gyógyító jellegét és marad édesítő táplálék csupán.
Másik fontos szénhidrátforrás a gyümölcscukor, amely szintén a monoszacharidok körébe tartozik. Fontos szerepe van a vércukorszint szabályozásában.

 

Energiatartalma a cukorhoz képest (394 Kcal/100 g) csupán 285 Kcal/100 g, emiatt kevésbé hizlal, mint a cukros édességek.

 

A méz ásványi anyag tartalma sem elhanyagolható. Ez eltérő lehet egyes mézfajtáknál, mindenképpen befolyásolja az adott virág és a termőhely talajának ásványi anyag ellátása. Általában a sötétebb mézek pl. a gesztenyeméz, gazdagabbak ásványi elemekben, főként vasban, rézben, mangánban. Ezen felül jelentős a méz kálium, kalcium, magnézium tartalma. A méz az emberi szervezet működéséhez szükséges szinte minden ásványi elemet tartalmaz. A mézben jó arányban vannak jelen a legfontosabb elemek, melyek fontos szerepet játszanak a vérképzésben, a csontfejlődésben és a baktériumokat pusztító és immunerősítő folyamatokban.

A szakszerűen tárolt méz képes akár két évig is megőrizni vitamintartalmát. A méz vitamintartalma: tiamin (B1), riboflavin (B2), C-vitamin, piridoxin (B6), nikotinsav (B3), folsav (B9), pantoténsav (B5), amelyek mennyiségét befolyásolja a méz virágportartalma. Bővebb információ a méz vitamintartalmáról.

 

A mézben kevés sav is kimutatható, mint amilyen a glükuronsav, a hangyasav, a propionsav, a pirosszőlősav, a benzesav és az ecetsav. Szerepük az emésztőnedv termeléssel kapcsolatos. A legkevésbé savas méz a repceméz, a legnagyobb savtartalmommal pedig a napraforgóméz rendelkezik.

A méz gyulladáscsökkentő hatásában fontos szerepet kapnak különböző flavonoidok. A hársméznek van a legerősebb gyulladáscsökkentő hatása. A méz széles spektrumú hatással rendelkezik, amelyet még fokoznak azok az aromatikus és bioaktív hatású anyagok, amelyek pl. a gyógynövényekből kerülnek a mézbe, befolyásolva annak jellegét és fertőtlenítő hatását. Tapasztalatok igazolják, hogy a méhészkedők, vagy a sok mézet fogyasztó emberek ritkán szenvednek szív- és érrendszeri bajokban. Méhészek között ritkán fordul elő a szívinfarktus, a rák és egyéb degeneratív betegség. A mézek alkalmazásának eredményessége függ bizonyos élettani és farmakológiai hatásoktól. A kezelési javaslatok jelenleg inkább a tapasztalati eredményeken alapulnak.