A méhek haszna
A mézelő méh gazdasági jelentősége nem csupán a méz vagy egyéb méhészeti termékek - virágpor, propolisz, méhpempő, méhviasz, méhméreg, méhkenyér - megtermelésében áll, a méhek jelenlétének közvetett haszna a termesztett növények megporzásából eredő érték.A méhek elsődleges haszna vagy másodlagos haszna-e a megporzás?
Elgondolkodtató kérdés, hogy vajon mi a méhek elsődleges és másodlagos haszna. Íme néhány információ arról, hogy mely gyümölcsök és zöldségek termesztéséhez van szükség rovarmegporzásra:
- Ha a földi szedret, a málnát, a földi epret, a különböző színű ribizliket és az egrest a méhek látogatják tökéletes lesz a megporzás és jól fejlett a gyümölcs.
- A kajszi- és az őszibarack esetében egyes fajtáknál könnyen megy az öntermékenyülés, ellenben egyes fajtáknál a méhek nélkül nincs termés.
- A szilva és a cseresznyefélék esetében is különböző mértékben szükség van a méhek megporzó munkájára.
- A meggy esetében a méhmegporzásnak 100-200 %-os termésnövelő hatása van!
- Minden alma és körte faj önmeddő, vagyis saját virágporukkal nem kötnek termést, így méhek nélkül nincs gyümölcs.
- A mandulánál is csak rovarmegporzással érhető el eredmény.
- Az uborka kimondottan igényi a beporzást, mivel külön hím és nőnemű virágai vannak.
- A sárgadinnye, a görögdinnye, a tűzbab igényli a rovarmegporzást.
- A méhek szerepet játszanak a sárgarépa, a vöröshagyma, az ánizs, a majoránna, a kakukkfű, a zsálya, a kömény megporzásában.