Honnan tudjátok, hogy ez akácméz, hársméz, repceméz vagy milyen méz?
A válasz összetett.
A méhek vándoroltatása
A tavasz első komoly méhlegelője országszerte a repce. Ekkor a méhészek a nektárgyűjtésre alkalmas
méhcsaládjaikat a repcetábla közelébe vándoroltatják és amíg a repce nektárt bíztosít a méhek számára vagy amíg nem virágzik a következő komolyabb méhlegelő pl. az akác, addig maradnak a családok. Így megy ez végig a méhészeti termelési szezonban. Aki fajtaméz termelésre adja a fejét, az bizony tavasztól nyár közepéig folyamatosan vándol méhcsaládjaival.
Röviden: a méhészek mindig a nagy tömegben virágzó és nektárt termelő növénykultúrákra, azok közelébe telepítik méheiket. Előtte szinte üresre pergetik a kaptárakat, így tud tiszta akácméz, hársméz, mézontófűméz, napraforgóméz, medvehagymaméz kerülni a mézfogyasztók asztalára. Amennyiben a méhész nem, vagy nem folyamatosan vándorol és nincs is a közelében nagy tömegben virágzó nektártermő növény vegyes virágmézet fog pergetni, ami sokféle növény sokféle nektárjából és virágporából áll össze. A virágmézek élettani hatásai is nagyon összetettek. Fajtamézek és a virágmézek is mind értékesek.
Méhek hűsége virághoz, színhez, helyhez
Másrészt a méhek hűek a virághoz, a színhez és a helyhez. Más rovarok össze-vissza repkednek virágról virágra, ezzel ellentétben a méh, addig, amíg egy fajta virágra ráállt és bőségesnek találja a róla gyűjthető nektárt vagy virágport, addig azt a fajta virágot, színt keresi. Mi több, ha a méh bőséges nektár, virágpor vagy vízforrásra talál, hazaérve ezt el is táncolja méhtársainak.
Röviden ez lenne a válasz a fenti kérdésre, hogy miként lehet fajtamézeket, - legyen az repceméz, levendulaméz, akácméz vagy hársméz - gyűjteni.