Az akác jelentősége és elterjedése Magyarországon

Fehér akác (Robinia pseudoacacia L.)

• Az első akáccsemete 1601-ben került be Európába, Robin János a párizsi botanikuskert igazgató segédletével.
• Magyarországra 1710-20 között jutott el és miután megismerték az akác előnyös tulajdonságait, felhasználhatóságát, megkezdték tudatos telepítését hazánkban. A terjesztés úttörői Krámer György orvos és Tessedik Sámuel lelkész voltak.
• 1750 körül a Komárom melletti Herbály községben katonai erődítményeket fásítottak akáccal 300 hektáron.
• 1807: Szeged környékén a futóhomok megkötésére már használtak.
• 1865-95: a tömeges elterjedés időszaka.
• 1920: Trianon után az ország elvesztette erdőterületeinek jelentős részét.
• A háború utáni gazdasági társadalmi változás magával hozta a mezőgazdaság átalakulását is, akkortájt tértek át a külterjes, legeltetéses állattartásról az intenzív, istállózó állattartásra. A szabadon maradt legelők jelentős részét akáccal telepítették be, gyakran legelőtársulási nagy kiterjedésű földeket, így alakultak ki a nagy akác-erdők a méhészek nagy örömére.
• 1945 előtt az akác a kisparaszti gazdaságok fája volt. Használták tüzelőnek, szerfának, szőlőkarónak, kocsi- és szekérgyártáshoz, bányákban tartófaként, illetve továbbra is használták meddőhányók megkötésére, szél- és vízerózió elleni védelemre.
• Majd megtorpant és hanyatlásnak indult az akác népszerűsége, ennek okai:
  - A nagyüzemi gazdaságok megjelenése elsorvasztotta a kisparaszti gazdaságokat, így azok akác faanyag igénye jelentősen visszaesett.
  - Megjelentek a földgáz és a kőolaj, mint energiahordozók.
  - Számos bánya is bezárt, már nem volt szükség a bányákban tartófára.
• Ezek következtében az erdészeti vezetés az akác-erdők radikális csökkentését irányozta elő.
• Később új igények jelentek meg, a tudomány és a technika fejlődése megmentette az akácot:
  - a beton oszlopok helyett visszatértek az akácoszlopokra a szőlőültetvényeken,
  - a fűrészáru gyártásról áttértek a lemezáru gyártásra,
  - az akác gőzöléses, ragasztásos technológiával nagy távolságok áthidalására lett alkalmas,
  - a kőolaj és földgáz megdrágult, így sokan visszatértek a fatüzeléshez,
  - napjainkban az akácfa tartóssága miatt az egyik legnépszerű kültéren használt faanyag, mivel vegyszeres kezelés nélkül is ellenáll az UV sugárzásnak, a hőmérséklet ingadozásoknak és a csapadék káros hatásainak, ezért előszeretettel alkalmazzák terasz- és homlokzatburkolatként, kerti- és parki bútorokhoz.
• Korábban a tervgazdaság időszakában a kevésbé termékeny termőföldeket is akáccal telepítették, mert így mentesültek a termelési kötelezettség alól és igényelhették az erdőtelepítési támogatást is.
• 1989 után a kárpótlási eljárások következtében sok új kisebb-nagyobb területtel rendelkező földtulajdonos lett, akik szintén felismerték az erdőtelepítés és a vele járó támogatás előnyeit.

 

Az akác méhészeti jelentősége

• Az akác a legbiztosabb tömegben virágzó mézelő növényünk. Ugyan rövid ideig virágzik, de ideális esetben bőséges nektárforrás. 
• Legjobban meleg éjjel utáni meleg napon 25-30 fokon mézel.
• A 11-20 éves akácfáknak a legjobb a nektártermelő képessége. 1 kg akácnektárból 0,5 kg akácméz lesz.
• Időrendben 5 féle akácnyílást különböztetünk meg: legkorábbi, korai, közép, késői és legkésőbbi.
  Forrás: Fritsch Ottó - Erdei méhlegelő

A magyar akácméz 2014-ben Hungarikum lett.

 

Az akácméz a leglassabban kristályosodó mézfajtánk. Fogyasztása nem csak kellemes, de egészséges is.

Ismerje meg az akácméz tulajdonságait és jótékony, gyógyító hatásait!