A mézontófű sokoldalúsága: zöldtrágya, takarmánynövény, dísznövény és mézontófűméz

Mézontófű – facélia (Phacelia tanacetifolia)

A méhvirágfélék családjába tartozó mézontófű, más néven méhvirág vagy hernyóvirág, illetve latin nevén facélia, Észak-Amerikából származik, Európában viszonylag új kultúrnövénynek számít.

 

A mézontófű jelentősége

  •  Állatok takarmányozására használható tavaszi és másodvetésű növényként egyaránt.
  • Házi dísznövényként áprilistól június elejéig érdemes elvetni, nem csak a virágágyásokba, hanem a veteményesekbe is.
  • A mézontófűvet zöldtrágyaként is alkalmazzák, mivel a facélia nagyon egészséges növény. Igénytelensége, gyors növekedése, jó vitalitása, hosszú virágzási ideje és napszaktól független növekedése miatt az egyik legkedveltebb köztes- és zöldtrágya növény. 50-130 cm hosszú főgyökere mélyen hatol a talajba, ezáltal lazítja azt. Finom, gyorsan bomló gyökérzete nitrogénben, foszforban, káliumban, valamint kalciumban igen gazdag. Értékes növénye a vetésforgónak is. Sűrűn vetve akadályozza a gyomok kikelését.
  • A mézontófűmag értékes exportcikk Nyugat-Európa agrárpiacain, ugyanis ott is kedvelt takarmány és zöldtrágya növény, de magjának beérése bizonytalan.

 A mézontófű méhészeti jelentősége

A mézontófű kiváló mézelő értékét rendkívül gyors fejlődésének és hosszú ideig tartó (4-8 héten át) folyamatos virágzásának köszönheti. Virágai rendkívül vonzóak a mézelő méhek számára. A nektár cukortartalma magas (28 %), és virágonként mintegy 1,8 mg képződik. 1 hektár facéliára 4-6 méhcsalád telepíthető és a hektáronkénti mézhozam az akár 800 kg –os mennyiséget is meghaladhatja. A mézontófűméz vagy másik népszerű nevén facéliaméz néha egészen világos, máskor akár halványbarna árnyalatú, kissé opalizál. A méhek a mézontófűről nem csak nektárt, de virágport is tudnak gyűjteni

 
A mézontófű alaktani leírása

  • A facélia gyökérzete főgyökérrendszer. A gyakorta többszörösen görbülő főgyökér elérheti a 130 cm hosszúságot is.
  • Szára 40-90 cm magas, felálló, hengeres, csöves, serteszőrös. A vetés sűrűségétől függően jobban, vagy kevésbé elágazó.
  • A mézontófű levelei szórt állásúak, az alsók nyelesek, a felsők ülők. A levéllemez 1-2 szeresen szárnyaltan szeldelt, 9-11 bevagdalt, fogas végű szelettel.
  • Virágzata végálló, bogas, forgószerű, tömött, csúcsa felé bekunkorodó. A 4-6 ágú forgóból összetett virágzatban a virágok száma mintegy 70-80. A magház töve körül gyűrű alakban helyezkedik el a nektárium, amely a pártacsőben meggyűlő nektárt választja ki. A méhek innen gyűjtik be a mézontófű nektárt, amiből kaptárjaikban mézontőfűmézet érlelnek.
  • Termése 4-5 mm hosszú, tojásdad, négy magvú toktermés.
  • A facélia magja leginkább a köményhez hasonlítható. Maghéja sárgásbarna – barna, matt felületű. Fokozatosan érik, könnyeb kipereg, ezért gyakori a mézontófű nyár végi, őszi árvakelése.

 
Mit igényel a mézontófű?

Talajigénye: annak ellenére, hogy a mézontófű a termesztése során nem igényel túlzottan sok tápanyagot és átlagos minőségű talajon is szépen díszlik, azért aszályos területeken a nyári szárazság jelentős károkat okozhat az állományban.
Vízigénye: a vegetációs idő során nem nagy, de bő termésre a virágzás alatt fennálló mérsékelten meleg, csapadékos időjárás esetén számíthatunk.
 
Míg az Európai Unió fajtalistáján 8-10 fajta mézontófű faj is szerepel, addig hazánkban a jelenleg államilag elismert facélia fajták száma 3 (Amerigo, Angelia, Balo). A nemesítés célja a mézhozam, a maghozam, valamint termesztési céltól függően a zöldtömeg növelése.