A hársfa fajtái, azok főbb jellemzői, hársméz

Méhészeti jelentősége elsősorban a kislevelű hársnak van, róla lehet nagyobb mennyiségű hársmézet pergetni, de kis mértékben a nagylevelű hárs is termel nektárt.

Mindhárom fajta hársfa honos Európában és hazánkban is. 

 

A hársfa értékes faanyag, széles körben felhasználható. Köszönhető mindez finom és egyenletes szöveti szerkezetének, mely által jól faragható, hajlítható, esztergálható, csiszolható és ráadásul nem is vetemedik.
Készítenek belőle bútorokat, funért, rétegelt lemezt, facipőt, rajztáblát, vonalzót, ládákat. A fiatal vesszők kosárfonásra is alkalmasak. Szenesített fája kiváló rajzszén. Rostos háncsából évszázadokon keresztül kosár, szőnyeg és kötél készült fonással.

A hársfajok főbb jellemzői

	Kislevelű hárs	Nagylevelű hárs	Ezüst hárs
Magasság	25-30 m	30-35 m	30-35 m
Növekedése	lassú	gyors	gyors
Levele	3-9 cm	6-12 cm	7-12 cm
Virága	5-7 tagú	3 tagú	6-12 tagú
Virágzási ideje	június vége	június eleje	július eleje
Teának alkalmas?	legjobb	igen	allergiát okozhat
Mézel?	igen	kismértékben	igen

 

Szeszélyes mézelő, pedig a hársméz értékes fajtamézünk. A nektármirigyek a méhek számára könnyen hozzáférhetőek, azok a csészeleveleken helyezkednek el. A legtöbb nektár éjfél és reggel 6 óra között termelődik a hársvirágokban, így a reggeli-délelőtti órákban tudnak jól hordani róla a méhek. Megfelelő időjárás esetén nem csak nektárt, hanem virágport is tudnak gyűjteni róla a rovarok.

A hársméz Magyarország egyik legismertebb és igen kedvelt mézfajtája, amit nem csak karakteres ízének, hanem gyógyhatásainak is köszönhet.